новинки автомобильного рынка
туризм и отдых

 

A gyakorlatban a jelleggörbe meghatározása egy ún. próbapadon történik. Ezen a próbapadon folyamatosan képesek regisztrálni a nyomóoldali nyomást és az átfolyó folyadékmennyiséget, valamint egy a szivattyú nyomóoldalára épített elzárószerelvénnyel képesek szabályozni azt, hogy mennyi folyadék áramoljon a rendszerben. A szivattyút a próbapadra szerelik, bekötik a csatlakozóit, biztosítják a szívó oldali folyadékpótlást, valamint a nyomóoldali folyadékelvezetést. Bekapcsolják a regisztráló berendezést, elindítják a szivattyút és elkezdik mérni a két, már említett adatot. Ha teljesen elzárják a nyomóoldalt akkor könnyen belátható, hogy a szivattyú által szállított kapacitás nulla. Koordináta rendszerünkben a vízszintes tengelyen - ahol a szállított kapacitást ábrázoljuk - teljesen elzárt tolózár esetén a szállított kapacitás nulla, ezért az x tengelyen az origóban (a nulla pontban) vehetjük fel a Q értéket. Könnyen elfogadható, hogy nulla szállított vízmennyiség estében lesz a legnagyobb a szivattyú által keltett nyomás, hiszen a szivattyú teljes leadott teljesítménye pusztán a nyomás legyőzésére szolgál, hiszen folyadékot ekkor nem szállít. Az Y tengelyen tehát be tudjuk jelölni azt a pontot ahol a jelleggörbe eléri azt. A jelleggörbe ezen pontját szaknyelven zárónyomásnak vagy maximális emelőmagasságnak nevezzük. Tehát a maximális emelőmagassághoz nulla szállítókapacitás tartozik! Ezt követően lassan elkezdik az elzáró szerelvényt nyitni, mérik és regisztrálják az átáramló folyadékmennyiséget valamint közben szintén mérik és regisztrálják a szivattyú által előállított nyomást. A mérés során azt tapasztaljuk, hogy a növekvő szállított mennyiségekhez, csökkenő nyomásértékek tartoznak. Ha ezt grafikusan megjelenítjük, akkor a 3. ábrát kapjuk:

WILO WU szivattyú jelleggörbéje

WILO WU 216 szivattyú jelleggörbéje 

3. ábra: A WILO WU 216 szivattyú jelleggörbéje

 

A fenti ábra sajátossága az alsó görbe, mely nem más mint a hatásfok görbe, mely segít eldöntenünk, hogy a szivattyút milyen ún. munkaponti értékre válasszuk. A fenti szivattyú legmagasabb hatásfokú pontja valahol 1,7-1,8m3/h szállítókapacitás környékén van. Leolvasható továbbá, hogy nagyjából 1,7m3/h szállítókapacitás mellett a szivattyú 50 m vo. azaz 5 bar nyomást képes létesíteni. Ha megfigyeljük, - csakúgy mint a már fentebb leírtakban a zárónyomás esetén magyaráztuk - ahogy a maximális nyomáshoz nulla emelőmagasság tartozik, úgy a maximális szállítókapacitáshoz nulla emelőmagasság tartozik, még akkor is, ha értelmetlensége okán fenti grafika ezeket a szélső értékeket nem tartalmazza (jelen esetben azért mert hatásfok görbe már annyira visszahajlik, hogy egységnyi energianövelés már csökkenő hatásfokkal hasznosul, azaz haszontalan energiabefektetés lenne ezeken a munkapontokon üzemeltetni a berendezést. Ebből is látszik, hogy a végpontok közelében, azaz a maximális adatok környékén értelmetlen a szivattyú üzemeltetése. Bizonyos gyártók megadnak úgynevezett optimális szállítókapacitást és optimális emelőmagasságot, ezen értékekre a szivattyú kiválasztásakor többnyire támaszkodhatunk, a maximális adatok azonban inkább tájékoztató jellegűek, elsősorban a szakembereknek mondanak el dolgokat az adott szivattyúról.

Megosztom!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google BookmarksSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn
кредит на недвижимость
бизнес идеи