A gyakorlatban a jelleggörbe meghatározása egy ún. próbapadon történik. Ezen a próbapadon folyamatosan képesek regisztrálni a nyomóoldali nyomást és az átfolyó folyadékmennyiséget, valamint egy a szivattyú nyomóoldalára épített elzárószerelvénnyel képesek szabályozni azt, hogy mennyi folyadék áramoljon a rendszerben. A szivattyút a próbapadra szerelik, bekötik a csatlakozóit, biztosítják a szívó oldali folyadékpótlást, valamint a nyomóoldali folyadékelvezetést. Bekapcsolják a regisztráló berendezést, elindítják a szivattyút és elkezdik mérni a két, már említett adatot. Ha teljesen elzárják a nyomóoldalt akkor könnyen belátható, hogy a szivattyú által szállított kapacitás nulla. Koordináta rendszerünkben a vízszintes tengelyen - ahol a szállított kapacitást ábrázoljuk - teljesen elzárt tolózár esetén a szállított kapacitás nulla, ezért az x tengelyen az origóban (a nulla pontban) vehetjük fel a Q értéket. Könnyen elfogadható, hogy nulla szállított vízmennyiség estében lesz a legnagyobb a szivattyú által keltett nyomás, hiszen a szivattyú teljes leadott teljesítménye pusztán a nyomás legyőzésére szolgál, hiszen folyadékot ekkor nem szállít. Az Y tengelyen tehát be tudjuk jelölni azt a pontot ahol a jelleggörbe eléri azt. A jelleggörbe ezen pontját szaknyelven zárónyomásnak vagy maximális emelőmagasságnak nevezzük. Tehát a maximális emelőmagassághoz nulla szállítókapacitás tartozik! Ezt követően lassan elkezdik az elzáró szerelvényt nyitni, mérik és regisztrálják az átáramló folyadékmennyiséget valamint közben szintén mérik és regisztrálják a szivattyú által előállított nyomást. A mérés során azt tapasztaljuk, hogy a növekvő szállított mennyiségekhez, csökkenő nyomásértékek tartoznak. Ha ezt grafikusan megjelenítjük, akkor a 3. ábrát kapjuk:

3. ábra: A WILO WU 216 szivattyú jelleggörbéje

A fenti ábra sajátossága az alsó görbe, mely nem más mint a hatásfok görbe, mely segít eldöntenünk, hogy a szivattyút milyen ún. munkaponti értékre válasszuk. A fenti szivattyú legmagasabb hatásfokú pontja valahol 1,7-1,8m3/h szállítókapacitás környékén van. Leolvasható továbbá, hogy nagyjából 1,7m3/h szállítókapacitás mellett a szivattyú 50 m vo. azaz 5 bar nyomást képes létesíteni. Ha megfigyeljük, - csakúgy mint a már fentebb leírtakban a zárónyomás esetén magyaráztuk - ahogy a maximális nyomáshoz nulla emelőmagasság tartozik, úgy a maximális szállítókapacitáshoz nulla emelőmagasság tartozik, még akkor is, ha értelmetlensége okán fenti grafika ezeket a szélső értékeket nem tartalmazza (jelen esetben azért mert hatásfok görbe már annyira visszahajlik, hogy egységnyi energianövelés már csökkenő hatásfokkal hasznosul, azaz haszontalan energiabefektetés lenne ezeken a munkapontokon üzemeltetni a berendezést. Ebből is látszik, hogy a végpontok közelében, azaz a maximális adatok környékén értelmetlen a szivattyú üzemeltetése. Bizonyos gyártók megadnak úgynevezett optimális szállítókapacitást és optimális emelőmagasságot, ezen értékekre a szivattyú kiválasztásakor többnyire támaszkodhatunk, a maximális adatok azonban inkább tájékoztató jellegűek, elsősorban a szakembereknek mondanak el dolgokat az adott szivattyúról.

Megosztom!